A SZERVEZET ENERGIASZÜKSÉGLETE

 

HOGYAN TÁROLJA AZ EMBER AZ ENERGIÁT?

 

Az ember különböző módon képes az energiát tárolni, továbbá minden ember egyéni energiaszükséglettel rendelkezik.

A szervezetnek gyakorlatilag minden energiafelvétellel járó funkciójához szüksége van ATP-re (azaz adenozin-trifoszfátra). Ekkor szervezetünk az energiát tartalmazó ATP-t ADP-re (adenozin-difoszfátra) bontja, az ekkor felszabaduló energiát pedig felhasználja a szervezetünk (pl. egy izomösszehúzódásra). A szervezet ATP raktározó képessége csak néhány másdoperce elegendő.

Ekkor az ATP-t azonnal, CP-ből (kreatin-foszfátból) újból előállítja. Így pl. az izomösszehúzódások megszakítás nélkül folytatódhatnak. A CP raktározása is csak néhány másodpercig tart.

 

sporttáplálkozás pdf

 

Szervezetünk az ATP-t nagyobb mennyiségben, leginkább a szénhidrátok és zsírok lebontásával tudja előállítani, de bizonyos körülmények között proteinek lebontásával is (lásd feljebb). A szénhidrátok, általános, hétköznapi tevékenység és napi 3-5 étkezés mellett néhány órán át raktározódnak, amint ezek a raktárak kiürültek, fellép az éhségérzet. Sportolás közben – attól függően, hogy a májban és az izmokban mennyi glikogén áll rendelkezésre, ill. mennyire intenzív a terhelés – ez maximum 2 – 2,5 órára elegendő. Így a terhelés során a szénhidrát bevitel annál fontosabb, minél tovább tart, ill. minél intenzívebb a terhelés.

Elméleti síkon a test zsírtartalékai szinte kimeríthetetlenek. Egy sportoló az elraktározott energiával a teljes Tour de France –ot minden egyéb energiabevitel nélkül „letekerhetné”. Gyakorlatban ellenben ez azért lehetetlen, mivel a már korábban is leírtak szerint, a zsírok elégetése a szénhidrátok jelenléte nélkül tartósan nem mehet végbe, továbbá a proteinek szénhidráttá alakítása is túl lassú lenne.

 

A SPORTOLÓK ENERGIASZÜKSÉGLETE

A sportolók energiaszükséglete egyénenként változó, melyet sok tényező befolyásol.

energiaszükséglet ábra

  • A fizikai feltételek: kor, súly, magasság és nem.
  • Futásnál a leküzdendő útszakasz természete (a magasság és a talaj típusa).
  • Maga a sportág jellege.
  • Az egyéni teljesítőképesség és annak intenzitása (AÁ1 / AÁ2)

AÁ1 = Alapértelmezett Állóképesség 1:

ezesetben az edzsést az egyéni maximális pulzusszám 60-70%-án végezzük.

AÁ2 = Alapértelmezett Állóképesség 2:

Az edzést / versenyt az egyéni maximális pulzusszám 70-80%-án
teljesítjük.

 

Minél nagyobb a szénhidrátszükséglet, annál inkább kell ügyelni a felvett szénhidrátok összetételére, valamint a sportoló táplálékának összetevőire, az esetleges teljesítménycsökkenéssel járó szénhidrátfelvétel problémájának kiküszöbölése érdekében.

Ezzel összefüggésben leginkább az a legfontosabb, hogy a szénhidrát, a víz, a nátrium és a kálium bevitelének mennyisége a legoptimálisabb összhangban legyen egymással. A táplálék minden egyéb alkotóelemét minimalizálni kell, a gyomor felesleges megterhelésének elkerülése érdekében.